File formátumok


Az alábbi pontokat sorra véve megismerkedünk a Roland VersaWorks RIP által támogatott file formátumokkal, melyik mire való, melyiket mikor és hogyan érdemes használni. Tudásmorzsákra fel !


JPG

A legtöbbet használt képi file formátum a nyomtatások során. Az általánosan fotózásra használt digitális eszközök legtöbbje ebben a formátumban készíti képeit.

A webes felületeken megjelenő képek nagy része szintén a JPG formátum de szerintem nyomtatásra nem mindig alkalmas kimenet. A JPG formátum olyan a képszerkesztés világában mint a zenében az mp3 formátum zenehallgatásra, nem való semmire. Lássuk mi is a problémám a JPG formátummal. 

A tömörítés. JPG formátumnál jól látható a tömörítés hatása. Életlen területek, homályos, zajos részletek, sávos, csíkozott színátmenetek. Minél tömörebb valami annál rosszabb a végeredmény. Általános célú feladatokra megfelelő lehet (ilyen pl. az egész Sign ipar által gyártott nyomatok nagy része), de ha megrendelőnk igényesebb, esetleg repró vagy fotóstúdiónak dolgozunk, vagy beleszaladunk egy művész emberkébe bizony kevésnek bizonyul ez a formátum. 

Mint már több bejegyzésben is jeleztem csak a Standard vagy Optimized tömörítésű JPG formátumokat kezeli a RIP, a Progressive tömörítés nem támogatott.

Csak a 8 bites színmélység támogatott !



TIF

Egy sokkal megbízhatóbb képi formátum a TIF változat. Itt is meg kell jegyezni, hogy a RIP nem támogatja a JPG vagy ZIP tömörítésű TIF állományokat, tehát vagy tömörítetlen változatokkal dolgozunk vagy használhatjuk az LZW tömörítést ami a minőségbe nem szól bele, csak a HDD-n foglal kevesebb helyet az állomány.

Képek nyomtatása esetén inkább ezt a formátumot részesítsük előnyben. Kellemes tulajdonsága, hogy ha layeres változatban mentjük, akkor is fogadja a RIP, ergo kiválthatjuk vele a PSD és TIF kettős használatát, azaz amit editálunk azt nyomtatjuk, így nem kell kétféle formátumban anyagot tárolni.

( Elképzelhető, hogy akad olyan effekt a szerkesztés során amit hiába mentünk layeres TIF beállítással a RIP még sem kezeli, de én még nem találkoztam ilyennel, igaz már több éve nem végzek előkészítést, tehát lehet új a nap alatt. Ha valaki tud ilyet küldje el a file-t és ránézek magam is. Köszi. )

Csak a 8 bites színmélység támogatott !


Ami biztos, a fenti két képi ( raszteres ) formátummal jársz a legjobban ha minden problémától meg szeretnél szabadulni. Hátránya a raszter jelleg, azaz durva nagyításnál bizony jelentkezhetnek pixeleződések az élek mentén. Ez a vektoros állományoknál nem fenyeget minket. Viszont a RIP idő jelentősen lerövidül a Postscriptekkel ellentétbe ami a gyártásnál lehet előnyünkre.



EPS

A legtöbben ezt a formátumot kedvelik, amikor nagyítható kimeneti állományt készítenek. Alapvetően ez is egy Postscript állomány, mint a következő kettő, lehet benne raszteres kép és lehet mellette vektoros logó vagy szöveges állomány. Akkor is érdemes ezt a változatot használni, ha nyomtatás után egyedi formára szeretnénk vágni a címkéinket. Tartalmazhat direkt színeket, így könnyen megadhatjuk a feladathoz megfelelő elemeket, mint pl. vágóvonal, perforációs vonal, fehérrel nyomtatandó területek, lakkozandó formák, etc.

Fontos tudni, hogy az EPS esetében akkora a munkánk mérete amekkora a tartalom (ha csak nem kapcsoljuk be az oldalméret megtartása opciót), azaz ha pl. egy A1 oldalon szerkesztünk és csak egy piros 10 cm kört kell gyártanunk akkor mentéskor az EPS file-unk egy 10 cm piros kört fog tartalmazni és nem az A1 oldal méretet.

Oda kell figyelnünk szerkesztéskor, hogy ne hagyjunk el szerkesztési pontokat az Artboardon mert ha 1-2 láthatatlan elem, csomópont 2-3 méterrel arrébb van az anyagban akkor bizony a fenti példa nem egy 10 cm kört fog adni, hanem akár egy 3 méteres állományt is mutathat, hiszen benne van valahol az elhagyott szerkesztéshez használt segédelem amire semmi szükség. Persze ha már így jártunk a RIP ben is megvághatjuk a szükségtelen 3 méteres anyagot 10 cm kör formára. 

Mentésnél Level 3-as formátumot mentsünk, valamint a Preview formátumnál állítsuk a Transparent opciót Opaque értékre.


PDF

Sokak nagy mumusa. Általános megállapításként elmondható, hogy a RIP által nem támogatott formátumú hibák miatt nem tudják használni a felhasználok a PDF formátumot. Nézzük sorban.

Ma már szinte minden nyomdának PDF ben előkészített anyagot kell küldeni. Egy PDF file ma már nagyon sok mindent tartalmazhat úgymint képet, vektort, szöveget, layereket, multi channeleket, árnyékokat, átlátszóságot, direkt színeket, 3D-ben mozgatható tárgyakat, videó anyagot, hang anyagot, táblázatokat, különböző ide-oda mutató linkeket, sok-sok oldalt, futtatható állományt, animációt, vírust szóval ami szem, szájnak ingere az belerakható.

Na ez nekünk nem jó mert ebből adódnak a problémák.

Az nagyon jó, hogy az Adobe aki feltalálta a PDF-et és ipari szabvánnyá tett folyamatosan fejleszti a formátumot de tudnunk kell, hogy a mi RIP-ünk ebből mit támogat és mi az amivel nem tud mit kezdeni, illetve sajnos a PDF file-t fogadó alkalmazások ( esetünkben a RIP ) nem mindig követik a rohamléptekben zajló fejlesztéseket.

Lényeges különbség az EPS-hez képest, hogy egy PDF állomány lehet több oldalas is nem csak egy. Másik fontos különbség, hogy egy PDF méretét mindig a tényleges lap méret határozza meg azaz a fenti EPS példával élve ha egy A1-es oldalon van egy 10 cm kör grafikánk akkor ennek a fizikai mérete A1 lesz ( 594x841 mm ), nem pedig a kör mérete.

Akkor tud hasznos lenni ez a formátum ha az előkészített anyagunk (pl. tablók, vizsgamunkák, bemutatkozó anyagok, etc.) több oldalasak ilyenkor ezt a formátumot érdemes használni. Nézzük meg, hogy a RIP mit szeret és mit nem. A régi VersaWorks 5.5.1 és a VersaWorks Dual 1.615 verziója kizárólag az átlátszóság nélküli Acrobat 4.0 (PDF 1.3) verziót támogat. Ebben a PDF formátumban nem támogatott az átlátszóság, tehát mikor elmentjük az agyoneffektezett grafikánkat minden egy rétegre kerül.

Na itt rontják el sokan, mert ennél magasabb verzióba mentenek és ekkor jön a telefon, hogy nincs benne a vágóvonal, lemaradt az effekt, etc.

De, benne van a vágóvonal csak az átlátszó rétegű kép miatt nem érti a RIP. Én magam is jártam úgy, hogy sietni kellett, itt a file nyomjad öcsém gyorsan.

Kicsapom, hát látjuk, hogy a vetett árnyék bizony lemaradt a képekről, kuka az egész.

Ha kapunk egy PDF állományt nyomtatásra nyissuk meg Acrobatban majd Ctrl+D utasítással (file menü / tulajdonság) nézzük meg milyen verziót kaptunk. Ha PDF 1.3-nál nagyobb, mentsük vissza ilyen verzióba és mehet a print.

A VersaWorks 6.0 vagy ettől magasabb verziója már támogat mindenféle PDF fícsőrt, itt már nem kell gondolkodni csak a gombot nyomni. ( cserébe viszont nem támogatja a Roland összes nyomtató formátumát :( )

Mint már több fórumon említettem a RIP 6.7 verziójában lett egy Job Assistant szolgálatás ami csak PDF formátummal működik ezért is érdemes rászokni, mert így már nem kell az előkészítésnél gondolni a vágó vonalra vagy direkt színekre (fehér, metál, lakk), ezeket mi magunk is bele tehetjük a RIP-ben közvetlenül nyomtatás előtt.

A PDF egyébként ugyan azokat az előnyöket élvezi mint a EPS. Korlátlanul nagyítható (vektorok, szövegek esetén), bármilyen programból előállítható, rugalmas, etc.

A RIP külön kezeli a meglévő oldalakat, lehet az összeset vagy akár tól - ig nyomtatni őket.



PS, PRN

Nyomtatni való file-okat ma már direkt nem ír senki. Régen a levilágítók korában mikor ebben a formátumba kellett vinni a film készítéshez szükséges anyagokat akkor volt ennek jelentősége. A feltelepített nyomtató típusnak megfelelő driver segítségével megírhatjuk a nyomtatandó anyagunkat. Ma már senki nem preferálja ezt a formátumot, ráadásul ha a telepített RolandVW nyomtató driverünkkel végezzük a file megírását az azonnal a RIP be jelenik meg (Hot Folder) ergo használata felesleges, max. akkor lehet haszna ha az állományt tovább kell küldenünk nyomtatásra. Általában nem használatos.

Talán még akkor lehet jelentősége, ha valami speciális előkészítő szoftverből kell a megrajzolt anyagot kinyerni (pl. szabásminta tervező rendszer), ilyenkor a nyomtatást végző printer drivert feltelepítve megírhatjuk a kért formátumba az anyagot. Belső tartalma szerint nagyjából ugyan azon kritériumok vonatkoznak rá mint az EPS esetében, nem tartalmazhat annyiféle lehetőséget mint a PDF.



VW, RVWD, RVW

Senki nem használja pedig alkalmanként sokat tudna segíteni a gyors kivitelezésben. Ha elkészültünk egy munkával és ez rendszeresen visszatérő feladat ( pl. címkék, matricák újra gyártása ) mentsük el az állományt a RIP-ből és később csak a mentett állományt megnyitva újra küldhetjük gyártásba.

Kétféle módon menthetjük a munkát VW Job File, vagy VW Job File + Source file beállítással. VW Job File esetén csak a beállításokat menti a file-ba a RIP, magát a forrás file-t nem, erre később szükség lesz az újra gyártáshoz ezért ezt nem javaslom mert úgyis elfelejtődik, hogy eltegyük az anyagot.

Inkább használjuk a VW Job File + Source file beállítást, ebben az esetben a forrás anyaga is belekerül valamint a beállítások. (copy szám, elrendezés, forgatás, etc.)

Ezt később megnyitva még tudjuk módosítani minden paraméterét ha kell.



PRT File

A PRT file a fenti VW-hez hasonló mentési lehetőség, ebben az esetben a RIP teljesen leszámolja az elrendezést, a munka minden beállításával együtt.

Ez egy óriási méretű több GB-nyi méretű állomány lesz. ( mikor ezt a bejegyzést írtam készítettem egy próba mentést és amíg a VW Job File + Source file beállítással 5,5 MB lett a méret addig PRT file esetén ugyan ez 1,7 GB... uhh nem mindegy ... ) Annyi hely a HDD-ken a világon nincs, hogy ebben a formátumban tároljunk bármit is. Ráadásul az újraküldés alkalmával (Send Nativ file opció) semmi beleszólásunk nincs a feladatba, ugyan akkorában, ugyan olyan mennyiségben fog kigurulni a nyomtatni való. És ha más tételszámot, vagy méretet szeretnénk közben? Felejtős.